17 éves a Gazlap...
Információk
Szia Anonymus!
Tagok: 1 / 18286
Összes látogató: 7
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Gyümölcsök (5)
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Konyhakerti növények (14)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Dézsások (20)
Vendégeink a kertben (18)
Hawaii rózsa - frangipani
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Kertünk meglepetései (2)
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Milyen növény ez?? (37)
Dézsások (19)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Hibiszkuszok (32)
Árnyékliliom (Hosta) 2

- Tábortűz témák:
IDŐJÁRÁS (68)
Versek, költemények (4)
GAZLAP szakácskönyv (78)
Vicces történetek, képek....(20)
Írj bármilyen témáról (17)
Wanted! Őt keresem.....(8)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)
A Tudat keresése (4)
Kedven filmem, színészem (2)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (11)
Miért mérgelődök?.....Mi bosszant? (25)
Nagyik és Ők....(4)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:39:am kutyus :
Jó reggelt!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt!
5:35:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:44:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!....bár esősnek ígérkezik
6:19:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
1:44:pm kutyus :
Szp napot mindenkinek!
8:38:am Emmylie :
Jo reggelt szép napot. BAU-rol még mindig nincs semmi hir?????
5:15:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
6:17:am aszokfa :
Jaóó reggel!
5:51:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:52:am kutyus :
Jó reggelt!
5:03:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
Legek a növényvilágban IV.
Egzotikus növények Melyik a leghosszabb kúszó törzsű liánnövény és mire használják? Hol él és mitől különleges az a növény, ami leginkább egy hulladékkupacra hasonlít? Melyik a legkisebb, magvakkal szaporodó virágos növény és a legkülönösebb gyökérzetű tűlevelű fa? Megtudhatja mindezeket és róluk még sok érdekességet az alábbi cikkből.

Rotang pálma más néven rattan (Calamus rotang) - a leghosszabb kúszó törzsű liánnövény

Délkelet-Ázsiában és Afrikában honos, de gyakorlatilag minden trópusi vidéken megterem. A pálmafélék (Aracaceae) családjába tartozó kúszónövény. Nincs koronája, levelei szórtan helyezkednek el. Az árnyas őserdőkben a talajon és a fákon kúszva nő. Vékony szárán tüskék vannak, amik a kapaszkodást segítik. Erős kéreg alatti hosszanti száliránnyal fejlődik a szár, amelynek hossza elérheti a 300 métert. Nagyon szilárd és rugalmas. A rattanültetvények 10 évenként regenerálodnak. A rattant aratják, majd 10-15 méter hosszú szálakra vágják. Mossák, szárítják, ezután az első kérgét a növény leveleivel együtt gépi úton hántolják, majd csiszolják, kénnel fehérítik, azután vastagsága és minősége szerint osztályozzák. A belső, puha részeket szövéshez, kosárfonáshoz használják, magából a rúdból pedig a bútorok váza készül. Ezeket a vastag elemeket vagy forró vízgőzzel gőzölik, vagy láng felett melegítik, majd sablonok szerint vagy kézzel alakítják a kívánt formára. A rattanból ma már csaknem bármilyen bútor és kiegészítő elképzelhető: előszoba fogasok és falak, tükörkeretek, kisebb komódok, étkezők és ülőgarnitúrák, de akár konyhabútorok is készülhetnek ebből az anyagból. A kisbútorok, kiegészítők, virágtartók mellett komplett szekrény-polc kombinációkat is összeállíthatunk belőle. A kész bútorokat gyakran meghagyják eredeti színükben, esetenként pedig a kívánt színre pácolják.

Velvicsia (Welwitschia mirabilis) - a legkülönlegesebb növény.

A tengerparti homoksivatagokban él Namíbiában, Angolában, a Kalahári sivatag legjellemzőbb növénye. 1859-ben Friedrich Welwitsch osztrák botanikus Délnyugat-Afrikában fedezte fel. Első látásra a növény olyan hatást keltett, mintha egy halom hulladék lenne. A bennszülöttek tumboa-nak vagy odzsitumboanak nevezik ami "nagy urat" jelent. Ez az egyedi különlegesség nem fa, nem bokor és nem is lágyszárú. Törzse, amely kis fatönkre emlékeztet csak néhány cm-re emelkedik ki a talajból. Megvastagodott karógyökere, amely akár 3 méteresre is megnő támasztékként is szolgál. A növény ezen keresztül csak tápanyagot vesz fel. Mivel Délnyugat- Afrika sivatagos vidékein néha hosszú hónapokig nincs eső, a növény a ködből veszi fel a nélkülözhetetlen csapadékot. A köd errefelé igen gyakori, mert kb. az év 300 napján elborítja a partvidéket. A levelekre csapódó vizet gázcsere nyílások veszik fel. A Velvicsia rövid, vastag törzse felül tölcsérszerű, két lebenyre nyílik. A két átellenesen fejlődő levél vége állandóan pusztul, rojtozódik a tövüknél pedig folyamatosan növekednek. A levelek szélessége 30 cm a hosszuk pedig 2-3 méter. Azonban az óriás példányok levele akár 6 m hosszú és 1,5 méter szélesre is megnőhet. A növény ezt a két levelet élete folyamán végig növeszti akár 2000 évig is. Mesterséges körülmények között igen nehéz és körülményes a termesztése. Törzsének tönkszerű fája sötétbarna, igen tartós és évgyűrűk nem találhatóak rajta.

Vízi dara (Wolffia arrhiza) - a legkisebb, magvakkal szaporodó virágos növény.

Dél-Európában, Dél-Ázsiaban, Afrikában és Ausztráliában is igen elterjedt, zárvatermő, a Békalencsefélék (Lemnaceae) családjába tartozik. Vízfelszínen úszó szártagjai kerek, domború pajzsra emlékeztetnek. Leveleinek átmérője alig 1mm. Apró virágai április - május hónapokban nyílnak és igen ritkán láthatóak. Ivartalanul, vegetatívan úton szaporodik. Gyökere nincs. Speciális vízbe merülő részei veszik fel a tápanyagokat a vízből. Álló vizekben, mocsarakban rizsföldeken tömegesen, összefüggő szőnyeget alkotva élnek. A Kelet-szlovákiai alföldön 6 fajt figyeltek meg. Különösen veszélyeztetett. A vízi darát és más békalencse félét a vándormadarak terjesztik, úgy, hogy azok a lábukra tapadnak.

Mocsárciprus (Taxodium distichum) - A legkülönösebb gyökérzetű tűlevelű fa.

A Mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) családjába tartozó, lombhullató, tűlevelű fa. Hazája az USA, mocsaras lapályokban, folyók tavak partján nő. Egyes példányok hatalmas törzse 3 méter átmérőjű is lehet. Jellemzője a hatalmas gyökérzet, amelyből felfelé gyökérkinövések, légzőgyökerek (úgynevezett pneumatofórák) nőnek ki. Belsejükben légcsatornákkal átszőtt szövet található. A gázcserében és a stabilitásban is szerepet játszanak. A belül üres, pórusos szövetű légzőgyökerek, akár 2 méteresre is megnőhetnek, és összenőve több méter élő falat alkotnak. Idővel azonban fássá válnak és nem lélegeznek tovább. A növény úgy is lélegezhet, hogy a fatörzs alsó része fokozatosan kiszélesedik és körülötte a törzsből kinövő léggyökerek szoknyát alkotva lecsüngenek. Első látszatra elhaltnak tünnek, de áradáskor a víz felszínén úszva segítik a légzést. Fája könnyű, tartós a bútoriparban használatos. Korhadással szemben ellenálló, ezért "örök fának" is nevezik. Olyan tárgyakat készítenek belőle, amely jól bírja a nedvességet. Fájának színe élőhelytől függően lehet fehér, sárga vagy vörös. A légzőgyökerek könnyű fájából kaptárakat, úszókat, háztartási cikkeket készítenek.

Kapcsolódó cikkek:
Legek a növényvilágban I.
Legek a növényvilágban II.
Legek a növényvilágban III.

Szerző: Szegedi Éva (Vica)

Dátum: 11.11. Szerző: Szegedi Éva &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Egzotikus növények
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Egzotikus növények:

A Vénusz Légycsapója

Hír értékelése
Értékelés: 4.87
Szavazat: 8


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

EgyébEgzotikus növények



Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.046 másodperc