17 éves a Gazlap...
Információk
Szia Anonymus!
Összes látogató: 6
Utolsó tag: czaczi
Keresés
Web Gazlap
Részletes fórum kereső
Utolsó fórumtémákból
- Szakértői témák:

- Kertészeti témák:
Gyümölcsök (5)
Milyen növényt vettem/szereztem ma (20 )
Konyhakerti növények (14)
Hagymások, gumósok, rizómások (34)
Dézsások (20)
Vendégeink a kertben (18)
Hawaii rózsa - frangipani
Virágaink, növényeink teleltetése (4)
Kertünk meglepetései (2)
Segítség csak kertészeti témákban(17)
Milyen növény ez?? (37)
Dézsások (19)
KAKTUSZOK ÉS POZSGÁSOK (48)
Hibiszkuszok (32)

- Tábortűz témák:
Vicces történetek, képek....(20)
Írj bármilyen témáról (17)
Jópofa, "beszélő" elírásaink (6)
IDŐJÁRÁS (68)
GAZLAP szakácskönyv (78)
JÓKÍVÁNSÁGOK (20)
Miért mérgelődök?.....Mi bosszant? (25)
Kedven filmem, színészem (2)
Wanted! Őt keresem.....(8)
A Tudat keresése (4)
Ki milyen zenét hallgat Gazlapozás közben (11)
JÓ TUDNI....érdekességek...ismeretterjesztő írások (7)

A Gazlap Fórumai
Tábortűz
Kertészet
Szakértők
Műhely
Archívum
Virágrend
Hirdetés
Üzenőfal
5:41:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:05:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:29:am kutyus :
Jó reggelt!
5:10:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:34:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!
5:29:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:39:am kutyus :
Jó reggelt!
6:22:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:54:am kutyus :
Jó reggelt!
5:35:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
5:44:am kutyus :
Jó reggelt, szép vasárnapot!....bár esősnek ígérkezik
6:19:am kutyus :
Jó reggelt, kellemes hétvégét
5:39:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek
5:45:am kutyus :
Jó reggelt mindenkinek!
1:44:pm kutyus :
Szp napot mindenkinek!
Korábbi üzenetek

Csak regisztrált felhasználóknak
Regisztráció/Belépés
Google Hirdetések
Mellékletek
Hirdetés
A Margitszigeti tájképi park
Parkok A budai Várral azonos időben (1250 körül) a Nyulak-szigetén is építkezés kezdődött. IV. Béla Margit nevű lánya a veszprémi domonkos rendi apácáknál nevelkedett, de Mária királyné - hogy közel tudja lányát a királyi udvarhoz - kolostort alapíttatott a szigeten. Ide költözött be a rend 1251-ben, és itt élt Margit királylány egészen haláláig (1270). A kolostor felépülte után nem sokkal az északi szigetcsúcson az esztergomi érsek várat, a premontrei szerzetesrend pedig Szent Mihályról elnevezett templomot és prépostságot alapított, a Szent János lovagrend pedig kórházat épített. Talán a kórház mellett létesülhetett az első hazai gyógynövénykert (hortus infirmariae).

A kolostorkertek beosztását legteljesebben a IX. századi - St. Gallenben talált - eszményi kolostorkerti tervrajz alapján tudjuk bemutatni, amely a bencés kolostorok kialakításához szolgált mintául Európában.

A margitszigeti kolostor kerengővel lezárt udvarán vagy a templom melletti kertben fűszer- és gyógynövények (ruta, ánizs, menta, meténg, kömény, rozmaring, zsálya, levendula, mályva, sáfrány, majoránna, tárkony, bazsalikom, izsóp, ezerjófű, szagosmüge, csombor, borostyán) között előfordult a rózsa, liliom, szegfű, nárcisz, százszorszép, ibolya, viola, árvácska, kankalin, veronika és nefelejcs. A virágokat oltárdíszítésre is használták, de az egyes virágoknak jelképes értelme is volt (pl. a fehér liliom a tisztaság jelképe).

A templomon és a lekóházon túl volt a kórház, amely mellé sakktábla szerű rendszerben telepítették a gyógynövényeket. Távolabb alakították ki a temetőkertet, amely gyümölcsfákkal árnyalt ligetes terület volt.

A kertész szerzetes háza körül alakították ki a konyhakertet, a vendégház körüli kert pedig a vendég felüdülését, gyönyörködtetését szolgálta.

A török hódoltság utáni időszakban legközelebbi adatunk 1782-ből van, amikor a szigetet a Vallás- és Közoktatási Alap kapja meg és haszonbérbe adja kaszálóként. Az 1790-es pozsonyi országgyűlés után királyi rendeletre Sándor Lipót főherczeg kezébe kerül bérleményként, aki nádori mulatóhellyé kívánta fejleszteni. A tragikusan elhunyt nádor (a király fogadására előkészített tüzijáték felrobbant) örökébe lépő József főherceg felismerte a terület páratlan varázsát és 1810-ben teljes mértékben saját rendelkezésébe vonta a területet. Tost Károly nádori főkertésszel - Tost Vencel acsúti főkertész testvére - tervet készíttetett. A ferences kolostor romjait felhasználva klasszicista stílusú villát építtetett. A sziget meglevő fáit, természetes növénytakaróját megkímélte Tost, felhasználásukkal alakította ki a facsoportokat, vue-ket. A betelepített díszfák - a szarvasi Bolza-kerthez hasonlóan - kitűnő védelemben nevelkedhettek. A díszfák az ún. platánkor növényei közül kerültek ki, és a sziget e tére József nádor honosító területeként is felfogható (ő hozta be az országba a platánt). Tost Károly kiemelkedő érdeme a sziget máig megmaradó, rendkívüli szépségű kiépítése.

Az akkor Palatinus-szigetként emlegetett hatalmas romantikus festői tájképi park már nemcsak sétányaival, fáival, nádori nyaralójával vált híressé, hanem az itt tartott országos és fővárosi események, nádori fogadások miatt is előtérbe került. A nádor a kertépítési munkák előrehaladtával megnyitotta a szigetet a nagyközönség előtt.

A nádor, ismeretlen okból megszüntette a sziget látogatását. Lehet, hogy ebben az egyre sűrűsödő előkelő érdeklődés (1815-ben hármas királytalálkozó színhelye) és a látogatók kártételei is szerepet játszottak. A Tost-féle mű a nádor gondviselő kezei között kibontakozott. Schams Ferenc 1821-ben készült leírásában a szigetet bámulatba ejtőnek nevezi.

Véleménye szerint "itt nemcsak az egyes növények megszámlálhatatlan bájaival és áltatosságaival ragadják el az embert, hanem a növénycsoportok is vonzó képet nyújtanak a figyelmes szemlélőnek. A szinte átölelhetetlen vastagságú fatörzsek közt, amelyek merészen állnak szembe a Duna tajtékozó hullámaival, csodaszép pázsitszőnyegek díszlenek, amelyek üde zöld színükkel és sárga, fehér, piros és kék virágaik sokaságával lebilincselik a szemet, és az érzelmes vándor kedélyét boldogsággal és szeretettel telítik."

A sziget szépülése felkeltette Széchenyi István érdeklősését is, aki a Balaton mellett a sziget "idegenforgalmi" jelentőségét, vonzerejét is felismerte. Ő vezette be a csónak- és regattaversenyeket is.

A nádor 1847-es halála után a szigetet 1867-ig bérbeadták, majd az ifjabb József főhercegre szállt a sziget, aki folytatta további felvirágoztatását. Zsigmondí Vilmossal artézi kutat fúrat (1869-ben 118m mélységből tört fel a meleg víz), és erre alapozva Ybl Miklós terve alapján megkezdte a főhercegi fürdő (Palatinus) építését. Ezzel párhuzamosan haladtak a parképítési munkák is a 66,6 hektáros parkban. 1869 pünkösdjére elkészült a park, az Ybl-féle fürdőház és a nagyvendéglő. A növénytelepítéshez 7-9 méteres fákat is felhasználtak.

Később elkotorják a Fürdő-szigetet, megkezdődnek az új híd építésének előkészületei, amely miatt a festő szigetet feltöltik és 1872-1875 között a sziget körüli folyamszabályozás, partvédelem is megvalósul. A két sziget egyesítésével a volt Festő-szigetet is mulatóhellyé kívánja tenni József nádor. A századfordulóra felépül a szárnyhíd szigeti szakasza, ezzel az 1872-1876 között épült Margit-híd kiegészült, és száraz lábbal elérhetővé vált a gyönyörű tájképi park.

Egyre sürgetőbb lett a népszerű park közkezelésbe vétele, amely a nádor támogatásával 1908-ban megvalósult. "Szent Margit szigete mindentül 11 millió korona értékbe örök időkre nyilvános kertül tartandó fenn" - mondja ki a jogszabály. A végrehajtás a Közmunka-tanácsra hárult, akik tőkeerős vállalkozóknak adták ki bérletbe. A víztoronynál 1920-ban szabadtéri színpad, továbbá Zenélő-kút épült (Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester 1820-ban Erdélyben felállított alkotásának másolataként), megépült a Nemzeti Sportuszoda.

Az utak mentén hatalmas, 120-180 éves platánok, a parkban méretes tölgyek, nyárak, vadgesztenyék, gyertyánok, bükkökk, füzek, ostorfák, kőrisek üdítik a szemet és bájolják el a természet szerelmeseit. Több nemzetségből (tölgyek, kőrisek, almák, berkenyék stbÁ) szinte gyüjteményszerű anyag van a szigeten. Sokféle díszcserje és évelő dísznövény teszi változatossá a fák és gyepfelületek rendszerét, imitt-amott jótékonyan rejtik a sziget sokasodó sebeit. A Rosáriumot még Magyar György főkertész alatt létesítették csaknem 1400 fajtával és 16000 egyeddel.

Forrás: Arborétumok országszerte 1984

Dátum: 02.17. Szerző: Somorjai Ede &  admin
 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Parkok
· Több hír: admin


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Parkok:

A Margitszigeti tájképi park

Hír értékelése
Értékelés: 4.11
Szavazat: 9


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

Kapcsolódó rovatok

Botanikus kertekParkok



Impresszum : Jogi nyilatkozat : Moderálás : Médiaajánlat

@Gazlap | Indult 2004-03-01 l Oldalkészítés: 0.056 másodperc